- …Még csak három napja ettük a tejfölös babfőzeléket, Marikám, de már háborgott miatta a vénember. Mondtam neki, ha nem tetszik, holnaptól főzzön ő, ha nem felel meg neki az én főztöm. - És? Főzött? - Főzött, Marikám. De minek. Azt mondta, olyan kolbászos rántottát rittyent nekem, hogy…

  Olyan simán jutott át a határon, ahogyan a kés siklik a vajban. Könnyen, zökkenőmentesen. Csak a nyulat ne kellett volna magával vinnie. - Szüksége lesz rá – magyarázta előző nap a megbízója, az alacsony, kövér öregember, aki olyasmi bajuszt próbált növeszteni magának, mint amilyet Marlon…

Mióta a három gyerek az eszét tudta, Dédi mindig ott volt. Eljött minden szombaton és minden karácsonykor. Szombatonként süteményt sütött, pihent kicsit, beszélgetett, és délután hazament. Karácsonykor ott is aludt, mert nélküle elképzelhetetlen lett volna az ünnep.      Dédiben az volt a jó, hogy…

8 Eztán 1849 májusában találkoztunk ismét.     Budavár ostromában vettünk részt mindketten – én kissé távolabbról, ő meg a sűrűjében, ahogyan szokta, amint azt büszkén elmesélte, amikor összefutottunk.     Volt nagy ölelkezés – ő persze rögtön hátba vágott, aztán sietve elnézést kért, mikor…

5  A tüzéri élet végül is érdekesnek bizonyult.     Volt előbb kiképzés a kaszárnyában, majd kiköltöztünk a városból lőgyakorlatra, ott éltünk és gyakoroltunk pár hétig, azután beosztottak minket a lovas ütegekhez, s én az ágyúkkal utazva szolgáltam aztán egészen a szabadságharc végéig.     A…

  1 - Köszönöm, bátyám, hogy fölvett a szekerére. Látja, kimerített a gyaloglás… Nem baj, ha lassan megyünk. Én most már nem sietek sehová. Pedig, látom, már Zsolca határában járunk, s hamarosan beérünk Miskolcra. Ahol vár rám a családom… nem nagyon tudom, mivel fizethetném meg, hogy elvisz……

5 Amikor már világosodott az ég alja, megláthattuk, milyen pusztítást végzett a víz.     A patakunk, amely addig a malomkerekeket hajtotta, amelyben a száraz időszakokban bokáig gázolva futkároztunk, s amelynek vízében mások, szintén bokáig merülve, ruháikat mosták, vagy a jószágot itatták, most…

3 Apánk ordítására riadtam.     Fogd a gyerekeket, kiáltozta, s csak azt éreztem, valaki lerántja rólam a takarót, és a karomnál fogva húz és ráz egyszerre.     Fogd a kisebbeket, hallod, Gábor, kiáltotta anyánk az arcomba, s még belém is csípett, hogy felébredjek végre.     Akkor már sírtam,…

1 Egész nap rettenetesen meleg volt.     A tegnapi zápornak nyoma se maradt, csak a patak szintje emelkedett valamivel magasabbra, aminek még apánk is örült – persze ő a malom miatt, mi meg azért, mert így könnyebb volt belelógatni a lábunkat a vízbe, és anyánk se kiáltozott, hogy ne másszatok le…