Megint mosolyszünet van… csak már az olimpia óta tart… tudtam meg tegnap délután.

   Olgi néni orvosnál járt a minap, és azután kezdődött az egész dolog.

  Szerencsére csak receptet íratni ment, mesélte Marika néninek, de így is sokat kellett várnia… bár legalább a váróban hűvösebb volt, mint kint, az utcán, ahol olyan forróság volt, mint a katlanban. Nem is ment le sörért aznap, hanem megmondta Ede bácsinak, ha inni akar, ott a csapi víz, a szifonos szóda… vagy Ede bácsi maga fárad le sörért.

  És Ede bácsi le is fáradt, bár mire fölért utána a cekkerrel az emeletre, olyan vörös lett a feje, hogy Olgi néni rá is kérdezett, megérte-e a sör az expedíciót.

  Mire Ede bácsi azt felelte, olimpianézés nincs sör nélkül, így megérte.

  Olgi néni szerint ugyan nem omlik össze az államháztartás (mert már nincs minek omlania), és a magyarok se attól függően nyernek, vagy veszítenek, hogy Ede bácsi az üvöltő lelkesedés közepette kilocsolja-e a sört a kanapéra, de mindegy.

  Ede bácsi lengette is aztán lelkesen a söröskorsót a kezében, amikor az a magyar sellőlány úszott, és úgy biztatta, hogy a kiabálástól teljesen berekedt. Bár, tette hozzá Olgi néni, annak a lánynak semmi szüksége biztatásra, mert úgy úszik, mint abban a régi, Atlantiszos sorozatban az a szimpatikus fiatalember, akiből később aztán sajnos bobbijúing lett…

  Azután, folytatta Olgi néni, Ede bácsi a Himnusz után még azt is kiabálta, hogy ez férfimunka volt, mire Olgi néni fölvilágosította, hogy az nemigen lehetett, mivel egy kivételével az összes aranyat a nők nyerték meg. Úgyhogy lehetne ezt a sikert most már akár női vagy asszonymunkának is nevezni.

  És egyébként is – az a Katinka gyorsabban úszta le a távot, mint ahogy Ede bácsi megitta a sörét, így aztán neki annyira nincs is mire büszkének lenni.

  Ede bácsi erre sértődötten kivonult, egyenesen a szerencsétlen szomszédhoz, akivel a focimeccseket is végigdrukkolta.

  És ha ez még nem lenne elég… a szomszéd Kissné ura is hazajött Ausztriából, és nekik meg a tévéjük romlott el, így ők is bekéredzkedtek a szomszédhoz.

  Aminek Olgi néni tulajdonképpen örült, mert a kiabálástól eddig sose hallotta, mit mondanak a kommentátorok, és végre nem az ő kanapéját öntötték le sörrel a lelkes szurkolóbrigádok.

  És amikor Muki is végigvonította a Himnuszt örömében, senki se kiabált rá, hogy fogja már be végre.

  Sajnos azonban Ede bácsi aludni azért hazajárt, sőt, vacsorázni is, bár Olgi néni szerint a szomszéd akár meg is etethette volna, ha már ilyen jól összebarátkoztak.

  És hát most nem nagyon beszélgetnek… ráadásul mindjárt kezdődik a paralimpia… ott is lehet majd miért szurkolni.

  De ha Ede bácsi akkor is rákezdi a férfimunkát… akkor most ő fogja a közvetítési időt a gangon, virágot locsolva eltölteni…

(Kép: https://hu.pinterest.com/pin/484911084861466573/)