Ede bácsi 64.
2018. október 15. írta: Vitkolczi Ildikó

Ede bácsi 64.

Művészet...

 Fotópályázatot hirdetett a helyi nyugdíjasklub.

    Az ősz szépségei volt a címe, és szabadon lehetett fotózni: tájat, állatot, embert, szóval bármit, aminek köze van az őszhöz.

    Szakértő zsűri vállalta, hogy értékeli az alkotásokat, és a legjobb fotót elkészítő pályázó hétvégi utazást nyerhetett, Magyarországon belül.

    És mivel Olgi néni mindkettőért rajongott, a fotózásért és az utazásért is, megkérte Ede bácsit, menjenek fel már végre az Avason található Arborétumba – ahová eddig még nem sikerült elcsalni az urát -, és nézzenek már széjjel, hátha találna valami jó kis őszi fotótémát. És legalább lennének egy kicsit a jó levegőn is, pláne, ha már így megbolondult az időjárás, és októberben süt hétágra a nap.

    És mert Ede bácsinak semmi kedve nem volt felgyalogolni a hegy tetejére, megkérte Béla szaktársat, ugyan, vinné már el őket ahhoz a kerthez, legfeljebb utána, ha hazaszállították a hölgyeket, meghívja Béla szaktársat egy pofa sörre. Vagy kettőre.

    És azért hölgyeket, mivel a program hallatán Marika és Terike néni is lelkesen jelentkezett, hogy ők is szívesen megnéznék azt a kertet.

    A kutyák ugyan nem fértek be – pláne, hogy Béla szaktárs hevesen tiltakozott a négylábú utasok szállítása ellen -, és hátul a hölgyek kissé szorosan voltak az autóban, de az út rövid volt (rendőr se meszelte le őket, hogy a sofőrtől ismét meccsbelépőket vásároljon olcsóbban), így aztán jó hangulatban léptek be az arborétum faragott kapuján.

    És hát volt ott minden, fű, fa, virág, fenyő, ciprus, boróka, tuja, meg minden más, ami egy ilyen hatalmas kertbe belefér, és színek, és napfény, és jó meleg… csak a fotótémát nem találta Olgi néni.

    Mert hát olyan sok volt, hogy nem is tudott választani.

    Voltak különös formájú, fura fák, meg gyönyörű, gyűrött kérgűek, százféle színű levéllel, színes bogyókkal, és napfény, ahogy átszűrődik az ágakon – legalábbis ahogy a hölgyek Olgi néninek sorolták.. de ő egyre csak a fejét rázta, mert nem látta az ő fotótémáját.

    Kissé elkeseredve és kifulladva indultak hát vissza a lejtős ösvényen a kapu felé, eldöntve, hogy majd ott várják be a férfiakat, akik még mindig a fák között kóboroltak.

    És akkor Olgi néni meglátta a tökéletes fotótémát.

    Egy gyönyörű, lila szirmú, tökéletes, csillag alakú virágot, magányosan a zöld mező közepén. Oda is sietett, és közben keresgélte a fotóáppárátot a táskája alján, csakhogy a nyavalyás beleakadt valamibe, és hiába rángatta, csak nem akart előbukkanni.

    De persze végül csak sikerült, és Olgi néni szinte repült, hogy pont a virág előtt megállva felülről lefotózhassa.

    És még csak nem is az utazás lehetősége lebegett a szeme előtt, csak gyönyörködött, annyira szép volt, egyszerű, mégis tökéletes az a lila virág.

    De abban a pillanatban, amikor bekapcsolta a gépet, és az optika is ügyesen előbújt, hogy fotózhasson, egy hatalmas, trampli bakancsos láb hátrálva odalépett… egyenesen a virág fejére.

    Béla szaktárs volt az, akit nem igazán nyűgöztek le a fenyők és ciprusok – pláne a fűben lapuló színes gazok -, viszont a szombati meccs igen, így hát hátrálva magyarázta a mögötte baktató Ede bácsinak, miért is kellett volna a bírónak lest ítélni az ellenfél játékosának.

    És ment is aztán tovább, egyfolytában magyarázva a türelmesen hallgató Ede bácsinak – és persze észre sem véve a pusztítást, amit a virágban… no meg Olgi néni lelkében művelt.

    Egészen addig, míg Olgi néni fejbe nem verte a táskájával.

    Kétszer.

    Ezek után mindannyian – kivéve természetesen Béla szaktársat – busszal mentek haza…

 

(Kiegészítés: A fotó saját. A lila virágról sajnos nem készült kép... ugyanis nem maradt időm rá...)

A bejegyzés trackback címe:

https://elmeselem2percben.blog.hu/api/trackback/id/tr9314302367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.